BUDAPEST, MARCH 31, 2020
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő speciális eljárási szabályok
2020. március 31-én hatályba lépett a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet („Rendelet”), amely a 2020. március
15-i hatállyal elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben alkalmazandó speciális eljárási szabályokat tartalmazza. A Rendelet a veszélyhelyzet megszűnéséig marad hatályban, az újonnan megindított eljárásokra megállapított átmeneti szabályok mellett, a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandó. Az alábbiakban összefoglaljuk a Rendelettel
érintett lényeges eljárásjogi kérdéseket, kiemelve a peres eljárások tekintetében fokozott odafigyelést igénylő rendelkezésket.
POLGÁRI PERES ELJÁRÁSOK
A Rendelet alapján a veszélyhelyzet főszabály szerint a határidők folyását nem érinti sem az 1952-es, sem a jelenleg hatályos perrendtartás alapján folyamatban lévő eljárásokban. Fontos,
hogy a Rendelet 97.§ (2) bekezdése alapján azok a határidők, amelyek a 2020. március 15. és 2020. április 15. közötti időszakban jártak le, illetve jártak volna le, ex lege meghosszabbodnak
2020. április 30-ig. A Rendelet értelmében, amennyiben a bíróság a rendkívüli ítélkezési szünetre tekintettel már elrendelte az eljárás félbeszakadását, a bíróság végzése jogszabály alapján hatályát veszti, és az eljárás a Rendelet szabályainak megfelelően folytatódik. Ez nem jelenti, hogy a továbbiak során indokolt esetben az eljárás félbeszakadása ne lenne megállapítható.
A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel, így iratbetekintésre sincsen lehetőség. A veszélyhelyzet megszűnéséig az első fokon eljáró bíróság minden esetben egy hivatásos bíróból áll. A kézbesítési kifogás kapcsán rögzítésre került, hogy amennyiben a kézbesítésre a veszélyhelyzet ideje alatt került sor, a kézbesítési kifogás előterjesztésére nyitva álló határidőbe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. Nem számít bele a veszélyhelyzet időtartama továbbá az annak időtartama alatt bekövetkezett mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőbe (ebből azonban nem következik, hogy a veszélyhelyzet önmagában megalapozná az igazolási kérelmet). A veszélyhelyzet ideje alatt főszabály szerint nincs helye eljárási cselekmény foganatosításának járványügyi intézkedés hatálya alatt lévő helyen (pl. szemle). A peres eljárásokban az eljárás szüne-telésének a felek közös kérelmére korlátlan alkalommal van helye. A bíróság a perbeli egyezséget végzéssel tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja.
A veszélyhelyzet ideje alatt, a hatályos Pp. alatti eljárásokban a bíróság a perfelvételt a perfelvétel tárgyalás mellőzésével folytatja le (tárgyalás tartásának a felek kérelmére sincs helye),
azonban a bíróság a feleket felhívhatja további nyilatkozatok írásban történő benyújtására. Ha a fél meghallgatása szükséges a perfelvétel lezárása érdekében, nyilatkozatokat írásban
vagy a személyazonosítást lehetővé tévő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni. A perfelvétel lezárásáról a bíróság külön előzetesen tájékoztatja a feleket, és lehetőséget
biztosít a feleknek írásbeli nyilatkozataik előterjesztésére a perfeltételi szak lezárását megelőzően. A hatályos Pp. alatt folyamatban lévő eljárásokban az érdemi tárgyalást (az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást) lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek a
feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában vagy elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be.
Ezek a nyilatkozattételi szabályok irányadók valamennyi olyan esetre, amikor személyes meghallgatás szükséges, azonban az elektronikus eszközök útján teljesített eljárási cselekmények,
illetve lefolytatott tárgyalások technikai részletszabályai még nem kerültek nyilvánosságra hozatalra. A rendkívüli ítélkezési szünetben a felek nem kérhetik tárgyalás tartását a fellebbezési és
felülvizsgálati eljárásokban, ezekben az eljárásokban a bíróság tárgyaláson kívül határoz. Amennyiben a tárgyalás már kitűzésre került 2020. március 31-ét megelőzően, a bíróság a felek
közös kérelmére a fentiekben összefoglalt szabályok szerint jár el (elektronikus hírközlési hálozat vagy egyéb elektronikus eszköz, illetve a feltételek hiánya esetén írásbeli nyilatkozatok
beszerzése útján).
KÖZIGAZGATÁSI PERES ELJÁRÁSOK
Közigazgatási perekre a polgári peres eljárások kapcsán leírtak megfelelően irányadók, így csupán azon rendelkezéseket ismertetjük, amelyek specifikusan a közigazgatási perekre
vonatkoznak. Az 1952-es Pp. hatálya alatt folyamatban lévő eljárásokban nincs helye végrehajtás felfüggesztésének, a hatályos közigazgatási perrendtartás alatt megindult eljárásokban azonnali jogvédelemnek, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik. Amennyiben a perben tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság a tárgyaláson
kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halassza el, ha a bíróság a közigazgatási cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem
rendelte el, a keresetindításnak halasztó hatálya van, a bíróság halasztó hatály feloldását, illetve ideiglenes intézkedést nem rendelt el.
BÍRÓSÁGI NEMPERES ELJÁRÁSOK (CÉGELJÁRÁS, VÉGREHAJTÁS)
A Rendelet peres eljárásokra vonatkozó rendelkezései a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is alkalmazandók, az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel,
kivéve, ha a Rendelet az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg. Speciális szabályok kerültek megállapításra a cégeljárásra és a végrehajtási eljárásra. Cégeljárások tekintetében a veszélyhelyzet ideje alatt a nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le, a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást. A végrehajtások kapcsán speciális szabály, hogy a Brüsszel IIa rendelet alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavételére vonatkozó kérelem alapján a veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtás elrendelésére nem kerülhet sor, a végrehajtás elrendelésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. A Brüsszel IIa rendelet alapján, valamint a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavételére vonatkozó kérelem alapján a Rendelet hatályba lépését megelőzően elrendelt végrehajtási ügyekben eljárási cselekmény és intézkedés a veszélyhelyzet ideje alatt nem foganatosítható, a cselekményekre és intézkedésekre irányadó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek.
KÖZJEGYZŐI NEMPERES ELJÁRÁSOK (FMH, HAGYATÉKI ELJÁRÁS)
A MOKK a honlapján közzéteszi a veszélyhelyzet ideje alatt a területi kamara illetékességi területének egészére vagy annak egy részére illetékesnek kijelölt közjegyzők nevét, illetékességi
területét, elérhetőségét és ügyfélfogadásának rendjét. A MOKK a veszélyhelyzet ideje alatt is biztosítja a közvégrendelet megtételének, a végrendelet letétbe helyezésének lehetőségét, a hitelbiztosítéki nyilvántartás működését és a fizetési meghagyási eljárásokban a közjegyzők által használandó rendszer működtetését. A veszélyhelyzet ideje alatt főszabály szerint kérelem szóban nem terjeszthető elő, az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható és személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni. A veszélyhelyzet időtartama alatt teljesítendő, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményeket a közjegyző elhalaszthatja, amely döntéséről az érintetteket értesíti. Amennyiben nem kerül sor az ilyen cselekmény elhalasztására, az eljárási cselekmény elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók. Hagyatéki eljárásban a közjegyző tárgyalást nem tűzhet, a tárgyalás kitűzését a közjegyző a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halasztja el. Végintézkedés hiányában a Rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható. Fizetési meghagyásos eljárásban veszélyhelyzet megszűnését követő napig a közjegyzőnél beadvány szóban nem terjeszthető elő. A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtó általi kézbesítésére nem kerülhet sor, a kézbesítésre nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
A fenti összefoglaló általános tájékoztatási célokat szolgál. Tartalma nem teljes körű, nem minősül és nem értelmezendő jogi tanácsadásként. A fenti összefoglaló nem helyettesíti jogi tanácsadó igénybevételét.
BUDAPEST, MARCH 31, 2020
PDF verzió letöltése
BUDAPEST, MARCH 31, 2020
SPECIAL PROCEDURAL RULES DURING THE STATE OF EMERGENCY
The Governmental Decree No. 74/2020. (“Decree”) on the applicable procedural measures for the period of the state of emergency came into effect on the 31st of March, 2020, which
introduces special rules that apply during the extraordinary judicial break (which was declared on the 15th of March, 2020). The Decree remains in force until the termination of the state of
emergency and applies to the legal proceedings in progress and also includes certain rules regarding the initiation of proceedings. The following is a summary of the most important
procedural law related rules of the Decree, highlighting the issues that require special attention in litigations.
CIVIL PROCEEDINGS
Unless otherwise stated in the Decree, the state of emergency has no effect on the passing of deadlines neither in proceedings under the Code of Civil Procedure (“CCP”) of 1952, nor in
cases under the CCP in effect. It is important that pursuant to Section 97 (2) of the Decree, the deadlines that expired, or would expire, between the 15th of March, 2020 and 15th of April,
2020, are by force of law extended until the 30th of April, 2020. According to the Decree, if a court has already resolved on the interruption of the proceedings on the basis of the extraordinary judicial break, then such court resolution is set aside by force of law, and the court shall resume proceedings in accordance with the rules set out in the same Decree. It does not mean that the interruption of the procedure could not be established later, on different appropriate grounds. The service by the administrative departments of the courts to receive inquiries and clients inperson is not available, including the in-person review of court files. Until the termination of the state of emergency, the judicial councils at first instance courts consist of one judge in every case. In relation to the objections concerning the delivery (provision) of court documents, the Decree lays down that if the delivery of such documents was made during the state of emergency, the duration of the state of emergency shall not be counted as falling within the deadline for submitting the objection. The duration of the state of emergency shall also not be counted as falling within the deadline for submitting an application for justification of failure to comply with a deadline (this does not mean that the state of emergency, in itself, constitutes a proper ground for submitting such an application). As a general rule, procedural measures (such as, for example, inspections) may not be taken place in a location subject to an epidemiological restriction during the state of emergency.
The court may establish the stay of procedure – upon the joint request of the parties – unlimited number of times. The court may approve the settlement reached by the parties without holding a hearing. The preparatory phase of the procedures under the new CCP will be conducted without holding any preparatory hearing (even if the parties request the court to hold a preparatory hearing) during the state of emergency, however, the court may order the parties to submit their statements in writing. If the personal participation of a party is necessary for the closing of the
preparatory phase, the statements may be obtained in writing or by means of electronic communication allowing personal identification. The court shall inform the parties about the
closure of the preparatory phase in advance, and shall provide the parties with the opportunity to file further written submissions before the closure of the preparatory phase.
The substantive hearings under the new CCP (meaning, in case of procedures under CCP of 1952, the hearings in general) should be held by means of an electronic communication network
or through the use of other devices suitable for transmitting electronic images and sound. If these conditions are not met, the parties shall be requested by the court to submit their
statements to be presented at the hearing in writing or through electronic devices. These rules for making a statement apply to all cases where the in-person oral presentation of statements is
required, but the detailed technical rules for procedural measures to be fulfilled and hearings to be held through electronic devices are yet to be published. During the extraordinary judicial break, the parties have no right to request a hearing in appeal proceedings and in the judicial review procedures before the Kúria (Supreme Court), i.e. in these cases, the courts shall render a decision without holding a hearing. If, however, a hearing has already been scheduled prior to the 31st of March, 2020, the court shall – upon the parties' joint request – proceed in accordance with the rules summarized in the above paragraph (i.e. hold a hearing by electronic means, or, if the required conditions are not met, request written submissions).
ADMINISTRATIVE LITIGATIONS
The above rules of the civil proceedings mutatis mutandis apply in administrative litigations, therefore only those provisions will be highlighted, which are specific for administrative litigations.
In the proceedings in progress under the CCP of 1952, the enforcement of decisions cannot be suspended, and in the proceedings under the Code of Administration Litigation in effect, the
measure of immediate legal protection cannot be applied in cases, where the administrative action pertains to measures managing the consequences of the epidemic causing mass infection
threatening the safety of life and property, or relating to the protection of the health and life of the Hungarian citizens. If a hearing should be held, the plaintiff may request the court – instead of adjudicating the case without holding a hearing – to postpone the hearing for a date after the termination of the state of emergency, if the suspensory effect of the administrative action is not applied at least partially, the submission of the case has suspensory effect, and the suspensory effect was not relieved or temporary measure was not ordered by the court.
OUT-OF-COURT PROCEEDINGS (company registry, enforcement)
The rules of the civil procedures presented above also apply in out-of-court proceedings pending or to be initiated before courts, by taking into account the features of noncontentious
procedures, except where the Decree introduces special rules for a given procedure. Special rules were introduced for the procedure of company registration and for the enforcement
proceedings. In respect of the procedures of company registration, the registry court may carry out only document based evidentiary procedures, and the Company Information Service (in Hungarian: Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat) provides company information or other services only by electronic means. With respect to the enforcement procedures, these cannot be ordered during the state of emergency under the Brussels IIa regulation, and based on requests for returning a child who has been wrongfully removed to Hungary, the deadlines for ordering the enforcement will start to run again on the first day after the termination of the state of emergency. Under the Brussels IIa regulation, or in procedures based on requests for returning a child who has been wrongfully removed to Hungary, procedural measures or actions in enforcement procedures ordered prior to the date the Decree entered into force, cannot be conducted during the state of emergency, and the deadlines for procedural measures and actions will start to run again on the first day after the termination of the state of emergency.
NOTARIAL PROCEDURES (payment order, succession proceeding)
The Hungarian Chamber of Civil Law Notaries publishes on its website the name, area of competence, contact details and the opening hours of the competent notaries designated for
the entire, or certain territory within the area of competence of the local chamber. The Hungarian Chamber of Civil Law Notaries continues to provide the option to make notarial
wills or to deposit wills, and continues to provide the operation of the collateral register, and the operation of the system used by the notaries in payment order procedures during the state of
emergency. During the state of emergency, as a general rule, oral requests cannot be made, case files cannot be reviewed in-person, and where oral statements are required via personal
presentation, the statements are to be submitted in written form. The notary may postpone the procedural measures requiring in-person participation that should be carried out during the state
of emergency with notification to the parties. Should such measures not be postponed, in case of non-participation, the consequences of omissions are not to apply. In succession proceedings, the notary shall not schedule a hearing, and shall postpone the hearings for a date after the termination of the state of emergency. In absence of will, subject to the conditions laid down in the Decree, the estate can be passed over without holding a succession hearing.In payment order procedures, until the first day after the termination of the state of emergency,
oral submissions cannot be made before the notaries. Until the termination of the state of emergency, the service of the payment order cannot be performed by an executor, the deadline
for the service will start to run again on the first day after the termination of the state of emergency.
The above summary is for general information purposes only. Its content is not fully comprehensive, it does not constitute and shall not be interpreted as legal advice. The above summary is not a substitute for seeking legal counsel.
BUDAPEST, MARCH 31, 2020
DOWNLOAD PDF version
BUDAPEST, MARCH 30, 2020
SUMMARY OF THE LEGAL EFFECTS OF THE CORONAVIRUS EPIDEMIC
In order to prevent the spreading of the virus and protecting the health of its citizens, the Government of Hungary declared the state of danger on 11 March, 2020. The following
summary provides a general overview of the potential legal effects of measures taken since the conclusion of the previous summary, which took place after 16 March, 2020, with particular
reference to the public law aspects of the Covid-19 pandemic, as well as to labour and contractual legal regulations.
PUBLIC LAW ASPECTS OF THE COVID-19 PANDEMIC
Provisions restricting the rules of leaving one's residence:
Governmental Decree no. 46/2020. (III. 16.) was the first order, which prescribed several restrictions regarding the visitation of several stores, shops and public events. It was published
on 16 March, 2020. With respect to the rising number of infections, a new decree was issued, which prescribes stricter rules for leaving one's residence. The provisions of Governmental
Decree no. 71/2020. (III. 27.) are in force from 28th March until 11th April. According to this Decree, everybody shall minimize its social contacts and keep at least 1,5 m distance from
other people, except from those, with whom he or she shares a residence. The residence or the usual place of stay may be left for a substantial reason, listed in Section 3 of the Decree.
People over 65 years are allowed to visit grocery stores, pharmacies, drugstores and marketplaces only between 9 AM and 12 AM. During these hours, buyers under the age of 65
are not allowed to be inside the mentioned stores. It is the responsibility of the operator of the store to enforce these limitations.
Any breach of the restrictive measures stated in Governmental Decree no. 71/2020. (III. 27.)
shall be considered a misdemeanour and punishable by a fine, which amounts between 5.000-500.000,- HUF.
Provisions regarding the payment of taxes:
Based on Section 5 of Governmental Decree no. 47/2020. (III. 18.) those low tax-bracket enterprises, whose main activity is listed in Governmental Decree no. 61/2020. (III. 23.) and in
Governmental Decree no. 68/2020. (III. 26.) shall be exempt from the payment of the specific tax prescribed by Act CXLVII of 2012 on the Fixed-Rate Tax of Low Tax-Bracket Enterprises and
on Small Business Tax for March, April, May and June of 2020. The exemption from tax payment shall have no effect on the entitlement to social security benefits and the amount of
these benefits.
Based on the provisions of Governmental Decree no. 61/2020. (III. 23.), (i) payers with respect to the employment of natural persons; (ii) individual entrepreneurs with respect to this status
and (iii) those who shall be considered business partners according to Act LXXX of 1997 on the Eligibility for Social Security Benefits and Private Pensions and the Funding for These
Services with respect to this status those entities, who carry out activities listed in the Decree shall be exempt from the payment of social contribution tax for March, April, May and June of
2020. The previously mentioned entities shall also fulfil their contribution payment obligation different from the provisions of Act LXXX of 1997. They shall solely pay in-kind health
insurance contributions at the rate of 4 % after their contributory income, but at the maximum of 7.710,- HUF.
Provisions regarding public procurements:
Section 4 of Governmental Decree no. 48/2020. (III. 19.) establishes special rules regarding procurements related to the protection against the coronavirus. Procurement related to the
protection against the coronavirus may be carried out by the contracting entity in a manner other than the general rules of public procurement and procurement, on the basis of an
individual exemption of the Government member responsible for resolving the state of danger. The contracting entity, in case of reaching the national limit, is entitled to make the procurement
without carrying out a public procurement or any other procurement procedure, asking for three offers, if possible. The contracting entity is obliged to examine in advance,
whether its procurement needs can be met by applying a framework agreement or other framework contract resulting from a centralized procurement procedure, within the time possible
with respect to the state of danger. The regularity of these procurements might be audited by the Minister responsible for public finances afterwards. The special rules of pro-curement are
not applicable for procurements using developments funds of the European Union.
Provisions regarding judicial enforcement:
According to Governmental Decree no. 57/2020. (III. 23.) in the course of the state of danger, judicial documents shall not be served, the deadline applicable to service begins again on the
15th day after the end of the state of danger. In the course of the state of danger, the bailiff shall inform the debtor about the option and conditions of paying in instalments at the time of
delivery of the enforcement order. If the debtor notifies the bailiff that he or she intends to pay in instalments, the bailiff is entitled to state the payment in instalments without the prior
authorization of the judgement creditor. The bailiff shall suspend its opening hours until the day after the state of danger ends, until then he or she shall provide availability by means of
electronic communication or in writing.
Until the end of the state of danger, on-site proceedings may not be carried out, auction may not be held and on-site procedural actions may not be taken. The deadline applicable to
carrying out procedural activities begins again on the 15th day after the end of the state of danger. Procedures for the evacuation of a residential unit and related procedures may not be
carried out in the course of the state of danger. The bailiff may take action for auctioning the residential property of a natural person debtor at the earliest of the 15th day after the end of
the state of danger. Measures to enforce a specific act or carrying out a procedural action may be taken after the cease of the state of danger. In this case, the relevant deadlines begin again
on the 15th day after the end of the state of danger.
Special rules are applicable to the fine for contempt and for the suspension of the enforcement procedure by the court. During the enforcement procedure, the person, who is unable to fulfil
its obligations prescribed by the law, because of the special epidemiological measures in the course of the state of danger, shall not be fined for contempt. Exceptionally, at the request of
the debtor, the court of origin for authorizing enforcement may also suspend enforcement, if the debtor is placed in a life situation which shall be considered a reasonable cause in
connection with the epidemiological measures.
According to Section 9 of the Decree, from 24 March, 2020 the ongoing enforcement proceedings of tax authorities carried out by Act CLIII of 2017 on Enforcement Proceedings to
be Implemented by the Tax Authority shall be suspended until the 15th day after the end of the state of danger. In these proceedings, the running of the limitation period of the right to
enforcement shall be suspended from 24 March, 2020 until the 15th day after the end of the state of danger.
Other relevant provisions:
According to Governmental Decree no. 46/2020. (III. 16.), official documents issued by governmental offices shall be delivered only by post from 17th March.
According to Governmental Decree no. 46/2020. (III. 16.), the Minister for Innovation and Technology has more significant and broad rights to access and process data in order to
prevent spreading of the virus and protect the health of the citizens.
According to Governmental Decree no. 48/2020. (III. 19.) in the course of the state of danger, commercial activities outside of shops may be carried out without notification and registration
in order to supply citizens, according to the provisions of the contract concluded with the catering business and the business selling everyday consumer goods. Mail order businesses
may also carry out business without registration and notification for the benefit of the general public. The mentioned businesses may only sell products consumed on a daily basis and
products sold by catering businesses, including food.
According to Governmental Decree no. 60/2020. (III. 23.) the payment service provider shall not use strong customer authentication, unless the individual amount of the touch electronic
payment transaction exceeds 15.000,- HUF.
LABOUR LAW
The effects of the extraordinary measures introduced in the state of danger on labour matters:
The government introduced new extraordinary measures with Government Decree no. 47/2020. (III. 18.) concerning labour matters, derogating from the effective provisions of the Labour
Code for the duration of the state of danger and for 30 days thereafter. The employer shall provide the working time schedule to the employee in writing for at least a
period of a week, and at least 168 hours prior to the commencement of the working hours. In the absence of such notification, the last working time schedule provided shall apply.
Pursuant to Section 97 (5) of the Labour Code, the employer may modify the announced working time schedule 96 hours prior to the commencement of the working hours, in the event
of unforeseeable circumstances in its business operations or management. The employer may also modify the announced working time schedule at the written request of the employee. As a
result of the extraordinary measures, the employer may derogate from the announced working time schedule 96 hours before the commencement of the working hours. However, the general
principles of the Labour Code will continue to apply, and, for example, pursuant to Section 7 (1) of the Labour Code, the prohibition of abuse of rights will still limit the scope of measures
which may be taken by the employer.
As a result of the extraordinary measures, the employer may order home-office and teleworking unilaterally. This amendment applies specifically to teleworking within the meaning
of Section 196 and 197 of the Labour Code, where the employee regularly carries out work, using electronic devices, at a location different from the premises of the employer, and the
results of which are transmitted electronically. As a result of the extraordinary measures, the employer will have the option to unilaterally change the employment relationship to
teleworking employment. Pursuant to Section 196 (3) of the Labour Code, in case of teleworking employment, the employer shall inform the employee of the rules of monitoring his
or her work, restrictions on the use of computer or other electronic devices and the organizational unit to which the employee's work is related. However, teleworking is different
from non-regular „home-office” work, where the employee has the option to work outside of the workplace using electronic devices, but solely on an ad hoc basis and not in a regular
way. The employer may order the latter „home-office” type of work even without the need to modify the employment contract. Thus, the employer must consider whether, under the
circumstances caused by the coronavirus epidemic, teleworking should be introduced on a permanent basis, in which case the employer is required to modify the employment contract in
accordance with the provisions of teleworking set out in the Labour Code and establish the framework of rules regarding the monitoring of the work carried out by the employee as
mentioned above. It should be noted that working from home is also considered regular even if it does not affect all working days of the week (e.g. mandatory work conducted from home
every Monday).
The extraordinary measures will also allow the employer to take the necessary and justified measures to monitor the employee's state of health, thus providing the employer with an
appropriate legal basis for handling the related personal data. It is important to note however, that pursuant to Section 10 (5) of the Labour Code, the employer shall inform the employee
concerned in writing about the processing of his or her personal data and shall comply with the rules on the protection of such personal data. It should also be emphasized that data
regarding medical condition belong to a special category of personal data, and thus enjoy enhanced protection: the employer shall ensure that access to such personal data is granted
only in order to perform the duties in connection with the processing of personal data, and such access is strictly necessary to perform such obligations.
The abovementioned amendments introduced by the extraordinary measures shall prevail over the different rules set out in collective agreements.
The extraordinary measures will also allow the employer and the employee to derogate from the provisions of the Labour Code in a separate agreement. This is a significant change in the
current structure of the Labour Code: (i) derogation from certain provisions of the Labour Code is granted only to the benefit of the employee; (ii) in other cases, the Labour Code
allows derogation to the detriment of the employee, but only to a certain extent; (iii) there are also certain provisions in the Labour Code which allow no derogation, with no exceptions.
As a result of the changes introduced by the extraordinary measures, the employee and the employer may, by mutual agreement, derogate from any provision of the Labour Code.
On the one hand, this allows the employer and the employee to find a more flexible solution to the current employment situation in order to maintain the employment relationship, on the
other hand however, the rules set out in the Labour Code which limit or prohibit derogation in order to protect the employee will not apply during the period of the state of danger and for
30 days thereafter.
CONTRACT LAW
Payment moratorium:
In order to ensure that liquidity problems amongst retail and corporate customers do not exacerbate economic problems, the Government has issued Government Decree No. 47/2020.
(III. 18.) and No. 62/2020. (III. 24.), which serve - inter alia - the abovementioned economic operators, the debtors' ability to pay.
The essence of the payment moratorium is that the debtor's payment obligation will be deferred until 31 December 2020 in respect of capital, interest and fees arising from a
commercial loan or from a financial leasing agreement. This means that the deadline for fulfilling the contractual obligations and the duration of the commitment will be extended with
the period of the payment moratorium. The contract which expires during the state of danger shall be extended until 31 December 2020. The contract so modified does not need to be
included in a notarial (public) deed and the earlier notarial (public) deed is valid within framework of the amended content of the contract.
The moratorium on payments applies to loans already granted under contracts existing at 12:00 PM on 18 March 2020, i.e. before the entry into force of Government Decree No.
47/2020. (III. 18.), provided that, in the case of consumer loan contracts – which were not secured with mortgage – entered into after the entry into force of the government decree, the
total credit indicator (TCI) shall not exceed the central bank base rate plus five percentage points. The central bank base rate applicable on the first day of the relevant calendar
semester shall be applicable for the entire duration of that calendar semester. These provisions shall apply to contracts concluded after the entry into force of the government
decree, until 31 December, 2020. In the case the time limit will not be extended with respect to the TCI, then TCI specified in the lenders notice at the time of the conclusion of the
contract shall apply.
It is important to emphasize that the capital debt cannot be increased, either during the payment moratorium or after the expiry of the payment moratorium, with the amount of unpaid
interest during the payment moratorium, which means that the interest will not be capitalized. Lack of capitalization of the interest means that the outstanding interest debt is to be paid
without interest, so no compound interest is calculated. Accumulated interest shall be paid in equal instalments after the end of the payment moratorium, together with any instalments due,
provided that the sum of the interest and due instalments shall not exceed the amount of the instalments under the original contract. These rules on interest also apply to fees accordingly.
The above summary is for general information purposes only. Its content is not fully comprehensive, it does not constitute and shall
not be interpreted as legal advice. The above summary is not a substitute for seeking legal counsel.
BUDAPEST, MARCH 30, 2020
DOWNLOAD PDF version
BUDAPEST, MARCH 16, 2020
SUMMARY OF THE LEGAL EFFECTS OF THE CORONAVIRUS EPIDEMIC
The pneumonia epidemic, which originally broke out in the Chinese city of Vuhan in the end of 2019, reached the borders of Europe by early 2020. The following summary provides
a general overview of the potential legal effects of the virus outbreak, with particular reference to the public authority measures applicable by the Hungarian state, as well as to labour,
corporate and contractual legal regulations.
MEASURES APPLICABLE BY THE STATE
As a general obligation, pursuant to Section 62 (1) of Act CLIV of 1997 on Health Care (“Health Care Act), anyone who becomes aware of or suspects an infectious disease affecting
himself or a person under his care is obliged to initiate a medical examination. Furthermore, under the Health Care Act, any person who has been in contact with another
person suffering from a specific infectious disease and is likely to be in the incubation periodof the disease will be placed under epidemiological surveillance or epidemiological limitations
by the competent health and safety authority. Epidemiological surveillance shall be discontinued within 48 hours of the end of the average incubation period of an infectious
disease if the risk of infection can be excluded based on the result of the medical examination. The Government of Hungary declared the state of danger in Governmental Decree No. 40/2020. (III. 11.), legal ground of which is Article 53 of the Fundamental Law, which contains additional rules on the special legal order. Pursuant to this, the Government may issue a decree authorized by provisions of cardinal laws by which it may suspend the application of certain laws, deviate from the provisions of the law and take other extraordinary measures. As a general rule, decrees enacted in this manner shall be effective for 15 days, which may be extended by the Government, subject to the authorization of the Parliament. Such decrees, however, cease to be effective once the state of danger has ceased. To the decrees enacted in this manner the usual rules of promulgation shall be applicable, but the provisions of Act CXXVIII of 2011 on Disaster Management and Amendments to Related Laws (hereinafter: Disaster Management Act) provide the possibility of extraordinary promulgation, when the decree is published by public service broadcasting, communicated word by word (publication in the Official Journal of Hungary is also required in this case). Pursuant to Section 48 of the Disaster Management Act, in the event of an imminent danger of the escalation of the state of danger, the Hungarian State may supervise the operation of an enterprise. The detailed description of this this regulation is in the Corporate law section.
LABOUR LAW
The general obligations of the employer and the employee
Under Section 2 (3) of Act XCIII of 1993 on Occupational Safety, the employer is responsible for ensuring the safe and healthy labour conditions. This also includes the appropriate
measures to be taken by the employer to protect the employees' health in the event of an epidemic. The employee cannot, solely as a precaution, refuse to perform its obligation to work, but if the employer obliges the employee to work after the increased risk of infection present in the workplace, the employer must also consider that the illness of an employee originating from such conditions may be classified as a workplace accident. The employee may refuse to carry out the instructions of the employer in case it would result in direct and grave risk to the life, physical integrity or health of the employee. It should be noted that in the event of such refusal to carry out an instruction issued by the employer, the employee shall be available for work nonetheless. During an epidemic, the employer may request information from the employee regarding his non-workplace activity, especially information regarding traveling abroad. For example, the employer may request the employee to report the date of the employee's trip to or date of return from a region affected by the epidemic. The employee is obliged to answer these questions on the basis of his general legal obligation to cooperate with the employer. Such information obtained by the employer is considered personal data and shall be handled in
accordance with the relevant data protection rules.
Labour measures applicable by the employer
If the employer orders, for the sole purpose of prevention that certain employees shall „stay at home” without the employees being unfit for work, the employer is obliged to pay the wages
which the employees should normally receive for their work (basic salary, bonuses, cafeteria etc.). The employer may also unilaterally grant leave, since under Section 122 (1) of Act I of 2012
on the Labour Code (“Labour Code”) the employer is entitled to grant leave after the employee has been heard. The date of leave must be communicated to the employee no later than
fifteen days before the start of the leave-period. As a limit to this - except for the first three months of the employment relationship - the employer is required to grant up to seven working
days a year, in a maximum of two instalments, at a time in accordance with the employee's request. The leave shall be granted in such a way that the worker is exempted from his duty
to work and to be available for work, at least for fourteen consecutive days per calendar year. It is also possible for an employee to be released from his work obligation with the consent of
the employer. In this case, the employee shall be entitled to remuneration for the lost worktime as agreed by the parties. In addition, the employer may enter into an agreement with the employee whereby the employee, with the consent of the employer, will later make up for his unemployed period so that the wages paid for the time spent at home will be calculated for actual work performed by the employee at a later point in time. The employer may also order 'home-office' if the employee has a job that can also be performed at home. Please note that when the employer orders a “home-office”, the employer is still obliged to provide the conditions for safe working and to bear and reimburse the costs associated with the work in accordance with applicable law. If the employee becomes ill or is subject to an epidemiological measure, he will be considered unfit for work and will be entitled to sickness benefit for the period of time
concerned. In the light of the social security regulations, if an employee is prevented from appearing in his workplace due to an epidemiological measure and cannot be employed
at another workplace or job, the employee is considered to be unfit for work, even without showing any symptoms of the infection, and is entitled to sickness benefit. If the
employee is unfit for work due to illness, he is entitled to sick leave for the first fifteen working days of each calendar year, during which time the employee receives seventy
percent of absence fee from the employer under Section 146 (5) of the Labour Code. There is no sick leave during the time period during which the employee is unfit for work
due to an epidemiological measure, thus the seventy percent of the absence fee is not paid by the employer either. Pursuant to Section 146 (1) of the Labour Code, the employee is paid basic salary if the employer does not fulfil its obligation to provide work, except if this is a result of unavoidable external circumstances. Thus, if the employer (the employer's headquarters, premises, office, plant) is affected by epidemiological measures and therefore cannot fulfil its obligation to provide work, the employer is not obliged to pay wages to the employee, nonetheless the employee is considered to be unfit for work and is entitled to sick benefit. Please note that Hungarian labour law does not recognize voluntary work free of charge; so, if the employee performs the work and the employer takes note of it and “accepts” it, the employee will be remunerated for the work performed. Finally, we would like to draw the attention to the information provided by the Hungarian National Authority for Data Protection and Freedom of Information on March 10, 2020, regarding data processing related to the coronavirus epidemic, which contains, among other things, guidelines on data management for employers. The prospectus is available on the following website: https://naih.hu/files/NAIH_2020_2586.pdf
CORPORATE LAW
Provisions regarding the operation of the supreme body
In order to prevent the spreading of the virus, the Hungarian Government advises to avoid big crowds and to avoid participating at events hosting a large number of people. From 11 March
2020 any indoor event hosting more than one hundred people and any outdoor event hosting more than five hundred people are banned for an indefinite period of time. The restriction is
currently not applicable to the operation of factories and workplaces. The mentioned bans and recommendations might affect the operation of supreme bodies of companies. Therefore,
participating at the meetings of the supreme body of a company - if the company has a significant number of members – may be advised by way of a representative or by means of electronic communications or as another alternative, resolutions may be adopted out of sessions. The rules of these special means of participation are established by Act V of 2013
on the Civil Code.
Participation through a representative
Generally, one representative shall be allowed to represent more than one member of the company, therefore the number of participants can be reduced. The power of attorney for
representation shall be fixed in an authentic instrument or in a private document with full probative force. In case of limited companies, special rules apply regarding the proxies, since
the names of proxies shall be entered into the register of shareholders before the general meeting. The latest date of registration is different for private limited companies and for private
limited companies. In private limited companies, if the articles of association contains provisions to specify the time by which the proxies shall be registered, it may not be earlier
than the second working day before the general meeting. However, if the articles of association does not contain any special timing for registration, the proxies may be registered at any time
until the beginning of the general meeting. In public limited companies, the names of proxies wishing to participate in the general meeting shall be entered into the register of shareholders
at the latest by the second working day preceding the beginning of the general meeting.
Participation by means of electronic communications
Members of companies may exercise their rights in meetings by means of electronic communications, if the articles of association defines the type of such electronic communications
equipment that can be used and the condition for their use to contain facilities for the identification of members and for mutual and unrestricted communication between the members.
If the articles of association does not regulate the participation via electronic communications, the members shall attend at general meeting in person or they shall appoint a proxy.
For private limited-liability companies, if the general meeting is held by means of electronic communications, the discussions and adopted resolutions shall be recorded so they can be
retrieved at any time in the future. For limited companies, the shareholders are free to decide whether they wish to participate in person or via electronic means at the shareholders' meeting. The articles of association, or a resolution adopted by the general meeting, shall define the procedure for checking the identification of shareholders participating through a telecommunications connection, along with the voting procedure and the authentic conclusion of the results, furthermore, define the procedure for the election of general meeting officers, and the requirements for shareholders to make their opinions known and to make proposals. Similar to private limited-liability companies, the discussions and the adopted resolutions shall be recorder properly, to they can be retrieved at any time in the future. The costs arising from using means of electronic communications shall be borne by the company and not its shareholders.
Adopting resolutions without holding a supreme body meeting
If the articles of association establishes it, resolutions may be adopted out of general meeting sessions. In this case, the management of the company shall send the draft of the resolution
to the members and the members shall send their votes to the management. The members shall have at least eight days after the time of receipt to do so.
Measures to be taken in relation to companies after the declaration of the state of danger
After declaring a state of danger, special measures might be taken concerning business associations, according to Section 48 of the Disaster Management Act. In the event of an
imminent danger of aggravation of the state of danger, the operation of a business organization to prevent such aggravation might be subject to regulation by the Hungarian State. On behalf
of the State, the Minister responsible for public finances or a government commissioner proceeds and it reviews the financial state of the entity and approves and countersigns the
financial commitments of the entity and makes the most significant decisions to directly address or mitigate the consequences of imposing an emergency measure in matters within its powers
acting instead of the supreme body of the legal entity. It shall immediately inform the executive officers and the members of the supervisory board of those decisions.
CONTRACT LAW
Effects of the coronavirus on the economy
The rapid spread of the coronavirus in Europe and around the world has a serious impact on economic life at both global and national level. As a result of the outbreak, factories closed
down or suspended their operations (either on official orders or as a precautionary decision by management), banned events, introduced travel bans, quarantine in some places, etc. Market
participants are under significant pressure to keep their contractual obligations. If this fails, it is necessary to consider the law of which state is applicable to their contract, how broad is
the definition of force majeure and what are the rights and obligations of the party invoking it, since the parties' position is governed primarily by the agreement of the parties. Thereafter,
the relevant provisions of Act V of 2013 on Civil Code (hereinafter: Civil Code) shall be examined. Please note, that the provisions of the Civil Code are applicable only to contracts
concluded after March 15, 2014. Many businesses may be in a situation where either them or their contractual partner will be unable to fulfill their obligations (whether late or partial performance), leading to breach of contract. The question arises as who shall bear the responsibility for non-contractual performance and who shall be liable for the resulting damages.
Invoking force majeure
The Civil Code places the liability for damages for breach of contract on an objective basis, as opposed to tort, where the culpability of a party has significant influence on the allocation of
liability. The act defines three conjunctive conditions for the breaching party to be exempted from the consequences of non-performance or default. Firstly, there must be a cause for the
breach of contract which was beyond its control, secondly, this cause was not foreseeable at the time of the conclusion of the contract and, thirdly, it could not be expected to avoid the
cause or to prevent the damage. (Section 6:142 of the Civil Code). Of the causes that are typically viewed as causes outside the control of the contracting party, we now highlight only those that could potentially be considered in relation to the coronavirus: the epidemic itself and events affecting certain political communities (such as roadblocks, potential border control, etc.). State measures can also have a restrictive effect on economic life, which is generally beyond the control of the contracting parties: import-export bans, foreign exchange restrictions, embargoes, boycotts and so on. The coronavirus, which was officially recognized by the World Health Organization (WHO) as a pandemic on 11 March 2020, can be considered with certainty to be outside the control of the party, since it has little influence on the spread, severity, and other aspects of the epidemic. The parties should assess, at the time of the conclusion of the contract, the risk factors that may hinder their performance. If the actual cause that leads to the breach of contract could not have been foreseen at that time, the second condition for exoneration is fulfilled. In
assessing this, one shall consider the extent to which the breach of contract resulting from the coronavirus can be considered unpredictable in contracts that were concluded in the beginning
of 2020, where several news portals and press agencies published articles on the spread of the coronavirus. The last condition is that the breaching party should not be expected to avoid the circumstance or to prevent the damage. In contrast to the above, this factor becomes relevant at the time of the breach of contract. It must be considered, taking into account all the
circumstances of the case, for example, in case of a roadblock whether the supplier could have been able to deliver the goods to the buyer on another route or if he could have
obtained the goods from another supplier. In the event that an alternative solution was available, the invocation of force majeure could fail.
Breach of contract due to impossibility
A potential consequence of force majeure may be the impossibility of performance. Obviously, this goes beyond late or partial performance, as it becomes fundamentally impossible to fulfill
the obligation undertaken. In such cases, the role of the parties in the impossibility must be examined, and the liability for damages will depend on this. There are three options, depending
on whether the parties can exempt themselves based on the criteria outlined above (Section 6:180 of the Civil Code). If both parties are exempted, it is called objective impossibility, and the
parties shall settle their claims based on the services performed so far. If only one party is unable to exempt itself, the other party may claim compensation for the damage caused. Lastly,
if both parties are responsible for the impossibility, they must bear the damage in proportion to their contribution. It is also important to mention the obligation of the party who is aware of the
impossibility to inform the other party without delay, otherwise it will be liable for the damage caused by the omission (Section 6:179 of the Civil Code).
Changing circumstances in long-term legal relations
Another legal institution, which takes changing circumstances into account, and may be relevant in the context of the epidemic, is the clausula rebus sic stantibus principle. The doctrine allows
the court to modify a long-term legal relation if the party requests it due to significant changes in its circumstances following the conclusion of the contract. The court examines the following
conditions: (i) the unmodified performance would adversely affect the legal interest of the party requesting the modification (ii) the possibility of the change in the circumstances was not
foreseeable at the time when the contract was concluded; (iii) the change in circumstances was not caused by it and (iv) the change in circumstances falls outside his normal business risk
(Section 6:192 of the Civil Code).
The above summary is for general information purposes only. Its content is not fully comprehensive, it does not constitute and shall not be interpreted as legal advice. The above summary is not a substitute for seeking legal counsel.
BUDAPEST, MARCH 16, 2020
DOWNLOAD PDF version
BUDAPEST, MARCH 16, 2020
LEHETETLENÜLÉS, VIS MAIOR ÉS RENDES ÜZLETI KOCKÁZATOT MEGHALADÓ ÉRDEKSÉRELEM
KIS SZERZŐDÉSJOGI KÉRDEZZ-FELELEK AZ ÚJ KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY KAPCSÁN
A kötelmi jog fő vezérlő elve szerint a szerződést – ha esik, ha fúj – teljesíteni kell. Ugyanakkor a jog alkalmaz bizonyos korrekciós mechanizmusokat arra az esetre, ha a szerződéskötés után bekövetkezett, előre nem látott körülmények miatt az eredeti feltételek melletti teljesítés, vagy annak elmaradása miatti helytállás nem lenne lehetséges, ésszerűen elvárható, vagy méltányos. Mivel azonban a külső körülményekre hivatkozás rosszhiszemű kezekben könnyen válhat a 'rossz üzletből' való szabadulás mondvacsinált ürügyévé, a teljesítés, illetve a kárfelelősség alóli mentesülést a jog szigorú feltételek mellett teszi csak lehetővé.
A COVID-19 névre keresztelt új koronavírus által okozott járványt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) 2020. március 11-én világjárvánnyá (pandemic) minősítette, a Magyar Kormány pedig – számos más ország hasonló lépésével egyezően – ugyanezen a napon, a járvány okán kihirdette az Alaptörvény 53. § szerinti veszélyhelyzetet, majd meg is kezdte rendkívüli jogalkotási tevékenységét.
Az nyilvánvaló, hogy a bekövetkezett járványügyi helyzet, és méginkább annak jogi és gazdasági kihatásai számos élő szerződés további sorsát teszik kérdésessé. Ma már az is kijelenthető, hogy a vírus által okozott megbetegedés-sorozat járvány-, sőt világjárvány jellege, továbbá a járvány által előidézett helyzet rendkívülisége aligha lesz kétségbe vonható a későbbi jogviták során. Számos más tekintetben azonban alapos átgondolást igényel az, ha egy vállalat a járvány okán mentesülni akar valamely szerződéses kötelezettségének teljesítése alól, mint ahogyan az is, ha valaki a szerződő partnerei e körülményekre való sikeres hivatkozását, és ezek révén a kötelemből való szabadulását, felelősség alóli mentesülését kívánja meghiúsítani.
A teljesség igénye nélkül, különösen az alábbi kérdéseket érdemes soron kívül megfontolni a meglévő szerződésállomány átvizsgálása során:
Van-e a vállalkozásomnak olyan szerződése, melynek teljesítését érintheti a járvány?
Ennek keretében mérlegelendő a járványügyi helyzet kihatása a saját vállalások határidőn belüli teljesíthetőségére, a teljesítés várható költségére, valamint átgondolandó a társasággal
szerződött felek teljesítésének veszélyeztetettsége és a várható (illetve sok esetben már megtett) vis major bejelentések kezelésének mikéntje.
Mely állam joga szabályozza a felek teljesítését?
Nemzetközi elemmel rendelkező szerződések esetén a jogi kilátások megítéléséhez mindenek előtt azt kell megvizsgálni, hogy mely állam joga szabályozza a felek teljesítését és felelősségét.
Itt elsősorban a felek által kikötött jog az irányadó, azonban ez számos esetben nem érvényesül maradéktalanul. A felek általi jogválasztás hiányában pedig teljes egészében jogszabályok határozzák meg az alkalmazandó jogot. A kérdés azért lényeges, mert bár a legtöbb ország joga elismeri pl. a lehetetlenülés és a vis maior jogi koncepcióit, ezek alkalmazási esetkörei és jogkövetkezményei tekintetében lényeges eltérések tapasztalhatók. A továbbiakban a magyar jog alkalmazását feltételezve tárgyaljuk a kérdéskört.
Jogilag vagy fizikailag ellehetetlenült-e valamelyik fél teljesítése?
Az elmúlt napok rendes és rendkívüli jogalkotási aktusai folytán számos olyan esemény vált tilalmazottá, azaz jogilag lehetetlenné Magyarországon, melyek a szerződéskötéskor még teljesen köznapi és jogszerű céloknak számítottak. Ilyenek pl. a 100 főnél több személy részvételével zárt helyen, valamint 500 főnél több személy részvételével nem zárt helyen tartandó rendezvények, melyek megtartása 2020. március 12. óta Magyarországon – bizonytalan ideig – jogilag lehetetlen. Hasonlóképpen, számos országban vált az utóbbi időben lehetetlenné a járványügyi karantén alá helyezett személyek mozgása, amely – a karhatalmi kényszerintézkedések kilátásba helyezésére, ill. alkalmazására is figyelemmel – nem csak jogi, hanem fizikai lehetetlenülést is jelent, nem beszélve a gyakran súlyosan megbetegedett személyek kapcsán bekövetkező fizikai lehetetlenüléséről. Érdemes azonban esetről esetre alaposan megvizsgálni, hogy ténylegesen lehetetlenült-e az adott szolgáltatás, illetve, hogy a lehetetlenülés ténylegesen és szorosan összefügg-e a járvánnyal (mint a felek felelősségi körén kívül eső okkal), vagy sem. Nem zárható ki ugyanis, hogy valójában nem a járvány miatt, csak a járvány miatt megváltozott piaci körülmények okán, vagy más okból kíván a szerződő partner kihátrálni a szerződésből. A lehetetlenülés elhamarkodott tudomásulvétele később nehezen vagy sehogy sem reparálható jogvesztést eredményezhet a jogosult fél oldalán.
Mi van a szerződéssel, ha lehetetlenült?
Ha a vállalt szolgáltatás jogilag vagy fizikailag lehetetlenné vált és ezért egyik fél sem felelős, akkor a szerződés a magyar jog szerint megszűnik. Vizsgálni kell azonban, hogy ha az érintett
fél vagylagos szolgáltatást vállalt, akkor nincs-e olyan, más módja a teljesítésnek, amely nem lehetetlenült el a járvány, illetve a kapcsolódó jogi lépések miatt. Ha van ilyen más – jogilag és fizikailag nem lehetetlenült - mód a teljesítésre, akkor abban a részében a szerződés továbbra is él a felek között, vagyis azt a fennmaradt lehetséges módok valamelyikén teljesíteni kell.
Mi van a lehetetlenült szerződés alapján már teljesített szolgáltatásokkal?
A feleknek ebben az esetben el kell számolnia, azaz a megszűnés időpontjáig már teljesített szolgáltatásokat ki kell fizetni, a már kifizetett, de még nem teljesített szolgáltatások ellenértéke
pedig visszajár.
Kell-e jeleznem a másik félnek, ha úgy gondolom, hogy a teljesítésünk lehetetlenült?
A törvény szerint a teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél késedelem nélkül köteles a másik felet erről értesíteni, az ennek elmulasztásából fakadó kárt pedig a mulasztó
fél köteles megtéríteni. Bár a „késedelem nélküliség” követelményét mindig az adott helyzet összes körülményére tekintettel kell vizsgálni, számos szerződés konkrét, napokban vagy
órákban meghatározott határidőket tartalmaz egyes, a szerződés szempontjából lényeges értesítések megtételére. A szerződéses határidők tehát szorosan figyelemmel kísérendők, elmulasztásuk súlyos pénzügyi következménnyel járhat.
Ha nem vált lehetetlenné a teljesítésem, de nem teljesítettem a szerződés szerinti
határidőben és minőségben, mit tehetek?
A 2014. március 14. után kötött szerződések esetén a fél akkor mentesület a szerződésszegéssel okozott kár miatti felelőssége alól, ha az alábbi 3 feltétel fennálltát bizonyítja:
(i) a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amely (ii) a szerződéskötés időpontjában nem volt előrelátható, és (iii) nem volt elvárható, hogy e körülményt bekövetkeztét elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ez az ún. vis maior esetköre a magyar Ptk. szerint. Fő anyagi következménye az, hogy annyiban amennyiben a szerződésszegést vis maior okozta, nem lehet a szerződéses károkozás következményeit a károkozó félre hárítani. Az, hogy egy világjárvány az egyén szintjén gyakorlatilag elkerülhetetlen és elháríthatatlan, és hogy az az egyén ellenőrzési körén kívül esik, a gyakorlat alapján aligha vonható kétségbe. Az előreláthatatlanság feltételének teljesülése azon múlik, hogy a szerződéskötés időpontjában, a szerződéssel érintett felekre és teljesítési helyszínekre is tekintettel, elvárható volt-e a járvány és az azokkal összefüggő következmények előrelátása vagy sem. A vis maiorra való hivatkozások leproblematikusabb része a gyakorlatban a vis maior esemény és a szerződésszegés közötti oksági összefüggés bizonyítása. Minél közvetettebb módon okozta a járvány a szerződésszegést, annál kisebb a felelősség alóli mentesülés esélye, illetve minél kisebb részben tudható be a szerződésszegés a járványhelyzetnek, annál kisebb mértékű a felelősség alóli mentesülés.
Hivatkozhatok-e vis maiorra, ha a szerződésben nincs vis maior klauzula?
És mivel jár, ha van?
Ha a szerződésre a magyar jog az irányadó, akkor a vis maior, mint kimentési ok, külön szerződéses kikötés nélkül is hivatkozható (amely alapvetően eltér a common law megközelítéstől).
Ha viszont van külön vis maior kikötés, akkor fontos, hogy az abban foglalt esetleges speciális eljárásrendet kell követni (pl. értesítésre vonatkozó határidők, speciális kárenyhítési lépések, stb.), és az abban foglalt jogkövetkezményekkel kell az arra hivatkozó félnek számolnia (pl. felmondási jogot nyithat meg a másik fél számára, automatikusan meghosszabbíthatja a teljesítési határidőket, stb.).
Ha jogilag és fizikailag nem vált lehetetlenné a teljesítésem de aránytalanul megnehezült
a későbbi teljesítésem, mit tehetek?
Gyakori és ismert eset az, hogy valamely, a szerződéskötéskor előre nem látott esemény miatt a teljesítés fizikai/természeti, illetve jogi értelemben nem lehetetlenül ugyan, de a szerződéskötést követően beállt, előre nem látható körülmények folytán olyannyira elnehezül,hogy csak aránytalan anyagi áldozat árán lehet(ne) a teljesítést véghez vinni. A gyakorlat ezt
„gazdasági lehetetlenülésnek” is nevezi, amelyre azonban nem a lehetetlenülés jogkövetkezményei alkalmazandók, hanem a bírói szerződésmódosítás lehetősége hívható segítségül. (Megemlíthető még az érdekbeli lehetetlenülés kategóriája is – amely ugyancsak nem 'valódi' lehetetlenülés –, amikor a felmerült körülmény okán a teljesítés csak olyan rendkívüli áldozatok árán volna lehetséges, amely a szerződő féltől a józan életfelfogás szerint nem várható el.)Ilyen esetben tehát, kivételes megoldásként – kizárólag tartós jogviszonyok esetén – kérelmezni lehet a fennálló szerződés bíróság általi módosítását is. Ennek feltételei a hatályos Ptk. szerint a következők: a szerződés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a fél lényeges jogi érdekét sértené, és a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe. E körülmények együttes fennállta esetén a bíróság a szerződést módosíthatja, annak érdekében, hogy korrigálja a rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékben felborult szerződéses érdekviszonyokat (ennek akadálya lehet azonban, ha a jogalkotó a társadalom széles körét, szerződések nagy tömegét érintő körülmények kapcsán, jogszabályi eszközökkel rendez hasonló helyzeteket, amely a Kúria álláspontja szerint a bíró egyedi mérlegelését kizárja). Lényeges, hogy a bíróság legkorábban a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének időpontjától kezdődően módosíthatja a szerződést, azaz kulcsfontosságú, hogy a fél lehetőleg a fenyegető szerződésszegést megelőzően nyújtsa be szerződésmódosítás iránt kérelmét a bírósághoz.
Dr. Kiszely György
https://nt.hu/people/dr-kiszely-gyorgy
A FENTI ÖSSZEFOGLALÓ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁSI CÉLOKAT SZOLGÁL.
TARTALMA NEM TELJES KÖRŰ, NEM MINŐSÜL ÉS NEM ÉRTELMEZENDŐ JOGI TANÁCSADÁSKÉNT.
A FENTI ÖSSZEFOGLALÓ NEM HELYETTESÍTI JOGI TANÁCSADÓ IGÉNYBEVÉTELÉT.
BUDAPEST, MARCH 16, 2020
DOWNLOAD PDF version
BUDAPEST, MAY 28, 2020
AMENDMENT OF THE SPECIAL PROCEDURAL RULES DURING THE STATE OF EMERGENCY
The Governmental Decree No. 74/2020. (“Decree”) on the applicable procedural measures forthe period of the state of emergency has been in force since the 31st of March, 2020. The
Decree will be amended from the 1st of June by the Governmental Decree No. 229/2020.(“Amd.”) on the amendment of the Governmental Decree No. 74/2020. on the applicable procedural measures for the period of the state of emergency and Governmental Decree No.90/2020. on the amendment of certain rules on the enforcement of sentences in connection with the state of emergency, which prepares the courts to the cessation of the state of emergency and the return to the general, pre-emergency procedural rules by amending the procedural rules applicable during the state of emergency. The amended Decree will still remain in force until the termination of the state of emergency. The amended provisions apply to the legal proceedings in progress and also include certain rules regarding the initiation of proceedings. The following is a summary of the most important civil and administrative procedural law related amendments made by the Amd., highlighting the issues that require special attention in litigations.
CIVIL PROCEEDINGS
From the 1st of June, the courts will return to the principle of personal participation and to inperson hearings, and provisional rules will be introduced in this regard by the Amd., with
respect to litigations under the effective Code of Civil Procedure (“CCP”) and litigations subject to the former Code of Civil Procedure of 1952 (“former CCP”). Following the amendment, inpersonhearings will again be the general rule instead of the proceedings without holding a hearing, or hearings held via electronic devices. The public can be excluded from the hearings in order to ensure that the epidemiological measures are complied with. In the future, hearings can only be held via electronic devices if specific epidemiological measures make it necessary,
or if it follows from the general procedural rules. The preparatory phase of the procedures under the CCP will be conducted with preparatory hearing. However, if the court has obtained the necessary preparatory briefs to define the framework of the litigation between the 1st of March and the 1st of June, it shall close the preparatory phase without a preparatory hearing. The court shall inform the parties about the closure of the preparatory phase in advance, and shall provide the parties with the opportunity to file further written submissions before the closure of the preparatory phase. The court will then notify the parties in writing of the conclusion of the preparatory phase.
If the court began the preparatory phase between the 31st of March and the 1st of June but not all preparatory statements defining the scope of the dispute had been made by the 1st of
June, then the court shall choose between holding a preparatory hearing or continuing the preparatory phase without a hearing. In the latter case, however, either party can request a hearing in accordance with the general rules. There are several issues with the preparatory phase of the procedures after the amendment of the Decree. It is not clear whether a preparatory hearing can be held in case of proceedings where the preparatory phase was initiated before the 31st of March, and it is not clear whether “obtaining the necessary preparatory briefs” should be understood as an action carried out by the court for this purpose, or as the receipt of a statement from the parties. The substantive hearings under the CCP (meaning, in case of procedures under the former CCP, the hearings in general) should be held in person. If the court has previously ordered hearing via electronic means, then it shall proceed with in-person hearings and shall notifythose summoned of the place of the hearing, except if specific epidemiological measures are in place. If the court notified the parties about proceeding without holding a hearing between the 31st of March and the 1st of June in the appeal proceedings or in the judicial review procedures before the Kúria (Supreme Court), then it shall proceed without holding a hearing. In case of a hearing that has already been scheduled in an appeal or judicial review procedure initiated before the state of emergency, and the court notified the parties about adjournment and further proceeding without holding a hearing, then the parties had the option to request a hearing via electronic device. In case of the parties' above request, following the amendment of Amd., the court will hold a hearing. Beside the general provisions of the CCP and the former CCP, courts shall render a decision without holding a hearing in the following cases:
- If the court notified the parties in writing about the closing of the hearing between the 31st of March and the 1st of June and if the parties have made statements at the request of the court or have not made such statements within the prescribed deadline, the court shall adjudicate the case without holding a hearing.
- The court may approve the settlement reached by the parties without holding a hearing if the parties already made the necessary statements. However, an appeal against this order has suspensory effect on enforcement.
From the 1st of June, with respect to the stay of proceedings, composition of courts of first instance and procedural measures, the general rules of the CCP or the former CCP shall apply
instead of the temporary rules.
ADMINISTRATIVE LITIGATIONS
In administrative proceedings, as in civil proceedings, the courts shall return to in-personhearings- and proceedings, except in cases covered by a specific epidemiological measure, with the following transitional provisions:
- Proceedings initiated by an action filed after the 1st of June, shall proceed with inperson hearing, if it is requested by the party or the person concerned according to the general legal provisions.
- If the court notified the parties about proceeding without holding a hearing between the 31st of March and the 1st of June, then it shall proceed without hearing, unless the party or the person concerned request a hearing within 15 days after the end of the state of emergency.
- If the party requested the postponement of the hearing for a date after the termination of the state of emergency between the 31st of March and the 1st of June, then the court shall take action within 15 days of the end of the state of emergency inconnection with summons.
- If the proceedings stopped due to a procedural act requiring in-person involvement between the 31st of March and the 1st of June, then the court shall take action within 15 days after the 1st of June.
- If the court notified the parties about the closing of the hearing between the 31st of March and the 1st of June, and if the parties have made statements at the request of the court or have not made such statements within the prescribed deadline, the court shall adjudicate the case without holding a hearing.
- The court may approve the settlement reached by the parties without holding a hearing, if the parties already made the necessary statements. However, an appeal against this order has suspensory effect on enforcement.
OUT-OF-COURT PROCEEDINGS (company registry, enforcement)
The temporary rules of the out-of-court proceedings were not amended by the Amd.
NOTARIAL PROCEDURES (payment order, succession proceeding)
The temporary rules of the notarial procedures were not amended by the Amd.
The above summary is for general informational purposes only. Its content is not fully comprehensive, it doesnot constitute and shall not be interpreted as legal advice. The above summary is not a substitute for seeking legal counsel.
BUDAPEST, MAY 28, 2020
DOWNLOAD PDF VERSION
BUDAPEST, MAY 28, 2020
A VESZÉLYHELYZET IDEJE ALATT ÉRVÉNYESÜLŐ SPECIÁLIS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSA
A veszélyhelyzet alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet („Veir.”) március 31-től van hatályban. A Veir.-t június 1-jével fogja módosítani
a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetésvégrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 229/2020. (V. 25.) Korm. rendelet („Módr.”), mely a veszélyhelyzet megszűnésére és az általános, veszélyhelyzet előtti eljárási szabályokra való visszatérésre készíti fel a magyar jogalkalmazást a veszélyhelyzet alatt alkalmazandó szabályok módosításával. A Veir. a módosítása után továbbra is, a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályban marad. A Veir. módosított rendelkezései az újonnan megindított eljárásokban és a hatálybalépésekor folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazandók.
Az alábbiakban összefoglaljuk a Módr. által módosított lényeges polgári és közigazgatási eljárásjogi kérdéseket, kiemelve a fokozott odafigyelést igénylő rendelkezéseket.
POLGÁRI PERES ELJÁRÁSOK
Június 1-jétől a bíróságok fokozatosan visszatérnek a személyes közreműködés elvének alkalmazásához a tárgyalásokon, ehhez átmeneti szabályokat fogalmaz meg a Módr. mind a hatályos Pp., mind az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekre vonatkozóan. A jövőben újra a személyes részvétellel tartott tárgyalás lesz a főszabály a tárgyaláson kívüli eljárás vagy elektronikus hírközlő hálózaton hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján lefolytatott tárgyalás helyett. A tárgyalásokról a nyilvánosság kizárható lesz a járványügyi intézkedések betarthatósága érdekében is. A továbbiakban elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján csak a tárgyalást akadályozó egyedi járványügyi intézkedések– vagy a Pp. megengedő szabályai – miatt lehet tartani.
A hatályos Pp. szabályai szerinti perfelvételi tárgyalást a továbbiakban lehet tartani, de abban az esetben, ha a bíróság március 31. és június 1. között beszerezte a tárgyalás mellőzésével
lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges, jogvita kereteit meghatározó perfelvételi nyilatkozatokat, akkor perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt. A perfelvétel lezárására írásban köteles figyelmeztetni a feleket, akik további nyilatkozatokat tehetnek. Ezután a bíróság írásban közli a felekkel a perfelvétel lezárását.
Ha a bíróság március 31. és június 1. között kezdte meg a perfelvételt, de június 1-ig nem került sor valamennyi, jogvita kereteit meghatározó nyilatkozat megtételére, akkor a bíróság
perfelvételi tárgyalást tűz, de mellőzheti is ezt. Utóbbi esetben azonban bármely félnek van lehetősége tárgyalás tartását kérni az általános szabályok szerint. A perfelvétel eljárással kapcsolatban több kérdés merül fel a Veir módosítása után. Egyrészt nem egyértelmű, hogy a március 31-e előtt megkezdett perfelvételi eljárás esetében kerülhet-e sor perfelvételi tárgyalás tartására és az is kérdéses, hogy beszerzés alatt az erre irányuló bírósági tevékenységet, vagy a felek nyilatkozatának beérkezését érti a jogszabály. A hatályos Pp. alatt folyamatban lévő eljárásokban az érdemi tárgyalás (az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalás) a továbbiakban megtartásra kerül, ha korábban a bíróság az elektronikus úton történő megtartás felől intézkedett, akkor személyes meghallgatásra kell áttérnie – kivéve járványügyi intézkedés esetén – és értesítenie kell a megidézetteket a tárgyalás helyéről. Fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban, ha a bíróság március 31. és június 1. között értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Abban az esetben, ha a veszélyhelyzet előtt megkezdődett fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban már kitűzésre került tárgyalás esetében a bíróság a veszélyhelyzet miatt úgy döntött, hogy a továbbiakban tárgyaláson kívül jár el, de a felek éltek a jogukkal, hogy elektronikus eszközökkel tartott tárgyalást kérvényezzenek, akkor a bíróság a Veir. módosítása után ezekben az esetekben már tárgyalást tűz. Tárgyaláson kívüli döntéshozatalra a Pp. és az 1952-es Pp.. általános szabályain kívül a következő esetekben kerül sor:
- Ha a bíróság március 31. és június 1. között írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidőn belül nem tettek nyilatkozatot, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
- Ha egyezség kérdésében a felek már nyilatkozatokat tettek, akkor a bíróság tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja a perbeli egyezséget. Azonban e végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van a végrehajtásra.
A szünetelés, elsőfokon eljáró bíróságok összetétele, eljárási cselekmények foganatosítása esetében június 1-től az átmeneti, eltérő szabályok helyett újra az általános, Pp.-ben vagy 1952-es Pp.-ben, megfogalmazott szabályok érvényesülnek.
KÖZIGAZGATÁSI PERES ELJÁRÁSOK
Közigazgatási pereknél a polgári peres eljárásokhoz hasonlóan a bíróságok tárgyalástartásra és személyes eljárásra térnek vissza – kivéve járványügyi intézkedés hatálya alá eső esetekben –, az alábbi átmeneti szabályokkal.
- Június 1. után előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyalást kell tartani, ha fél vagy érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján ezt kéri.
- Ha március 31. és június 1. között a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívül történő elbírálásról, akkor a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el kivéve, ha a fél vagy érdekelt tárgyalás tartás iránti kérelmet terjeszt elő a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15 napon belül.
- Ha március 31. és június 1. között a fél kérte a tárgyalás veszélyhelyzet megszűnését követő időszakra halasztását, akkor a bíróság kitűzéssel kapcsolatban veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15 napon belül intézkedik.
- Ha március 31. és június 1. között személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény miatt megakadt az eljárás, akkor a bíróság eljárási cselekmény lefolytatásával kapcsolatban Módr hatálybalépésétől számított 15 napon belül intézkedik.
- Ha a bíróság március 31. és június 1. között írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidőn belül nem tettek nyilatkozatot, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
- Ha egyezség kérdésében a felek már nyilatkozatokat tettek, akkor a bíróság tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja a perbeli egyezséget. Azonban e végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van a végrehajtásra.
BÍRÓSÁGI NEMPERES ELJÁRÁSOK (CÉGELJÁRÁS, VÉGREHAJTÁS)
A bírósági nemperes eljárások átmeneti szabályai nem kerültek módosításra.
KÖZJEGYZŐI NEMPERES ELJÁRÁSOK (FMH, HAGYATÉKI ELJÁRÁS)
A közjegyzői nemperes eljárások átmeneti szabályai nem kerültek módosításra.
A fenti összefoglaló általános tájékoztatási célokat szolgál. Tartalma nem teljes körű, nem minősül és nem értelmezendő jogi tanácsadásként. A fenti összefoglaló nem helyettesíti jogi tanácsadó igénybevételét.
BUDAPEST, MAY 28, 2020
PDF VERZIÓ letöltése
